A pirográfia a fa, bőr vagy más szerves anyagok forró tárgyakkal történő díszítésének művészi technikája. Korábban ezt a technikát ritkán használták széles körben, inkább mint kiegészítő elemet a fára, bőrre vagy csontra történő vésésnél. Napjainkban a pirográfia sok hivatásos és hobbi művészhez eljutott, és széles körű felhasználási lehetőségeket és sok minőségi pirográf készüléket (fa égető eszközt) kínál.
1. A pirográfia nem csak a fa díszítéséről szól
Bár leggyakrabban fát látunk égetni, egy minőségi pirográf készülékkel a legkülönbözőbb anyagokba lehet égetni. Megfelelő alapanyagként szolgálhat, pld.:
- tömör/ természetes fa,
- rétegelt lemez (furnér),
- kemény papír,
- karton,
- parafa,
- bőr,
- csont,
- szövet.
2. A pirográfia gyökerei
A perui régészeti leletek megerősítik, hogy a helyiek már a Kr. e. 8. században égetéssel díszítettek tárgyakat. A pirográfia azokban az országokban volt a legelterjedtebb, ahol bőségesen volt fa és fából készült félkész termékek. A középkorban a díszítést gyakran forró szöggel vagy fémrúddal végezték. Csak a 19. században jelentek meg a pirográfok, amelyek alkohol, gőz és gáz égetésével dolgoztak, és csak a 20. század elején használtak a mesterek a mai pókhoz hasonló eszközt. Az elektromos égető modern formáját csak 1950 körül fejlesztették ki.
3. A pirográfia nem csak páka
A pirográfok vagy fa égető eszközök két alapvető csoportra oszthatók. A hurkos (néhol huzalos) pirográf készülékek és a fa égető pákák. A transzformátoros hurkos pirográf készülékek a fa égető pákákkal ellentétben sokkalta praktikusabbak és nem utolsó sorban megbízhatóbbak. Előnye továbbá az égető tű nagyon gyors felmelegítése és a kívánt feltételek pontos beállításának lehetősége. A hurkos pirográf készülékek minden olyan művész választása, aki komolyan foglalkozik a fába égetéssel.
4. A fába égetés különböző módjai
A fába égetés nagy múltra visszatekintő művészi módszer. Alapja a hőenergia hatása az alapanyagra (jellemzően fa, de lehet bőr, parafa stb. is) vagy az alapanyag felületét megváltoztató kémiai reakció. A hőenergia forrása lehet egy elektromos áram által felmelegített hegy - így működnek a hagyományos pirográfok -, de vannak alternatív módszerek is. Égetni lehet lézerrel, fkuszált napsugárral, elektromos kisüléssel vagy dörzsöléssel. Specifikus módszer még a savval történő égetés.
5. A fába égetés technikája pirográf eszköz segítségével
A fába égetéskor a minták többféle módon és technikával hozhatók létre. Ezeket három kategóriába lehet besorolni. Az első ezek közül a kontúrozási technika, ez tulajdonképpen egy rajzolási mód a felhevített heggyel, és a kép vagy motívum közvetlenül az égetett vonalakkal jön létre. A második lehetőség a sziluett technika. Ezzel a technikával maga a kép felülete égetetlen, és minden, ami körülötte van, égetve van. A tényleges műalkotások kombinált technikával vannak létrehozva, mind a két mód használatával. Ez azonban már nagy tapasztalatot igényel.
6. A különböző fa alapanyagokhoz különböző teljesítmények szükségesek
Az égetéshez különböző fafajták vannak felhasználva. De mindegyikük sajátos megközelítést igényel. Általában kemény és puha tömör fák valamint rétegelt lemezek használhatók. Jobb azonban elkerülni a tűlevelű fát. Az olyan keményfák égetéséhez, mint az juhar-, a bükk- és a tölgyfa, legalább 40 W teljesítményű pirográf készülékeket kell használni. A puhább fákhoz, pld. nyír-, nyár- vagy égerfa, a kisebb teljesítményű pirográf eszközök is megfelelnek.
7. Miért nem lehet az amerikai és a kanadai pirográf készülékeket megvásárolni Európában?
A pirográfia Kanadában és az Egyesült Államok északi régióiban nagyon népszerű művészi módszer, így nem meglepő, hogy az ottani piac jól el van látva jó minőségű és nagy teljesítményű égetőkkel. Sajnos Európában ilyenek nem állnak rendelkezésre. Ezt azonban objektív okok is akadályozzák, mivel az amerikai és kanadai égetők nem rendelkeznek európai CE tanúsítvánnyal, és 120 V-ra vannak tervezve.